Mit jelent az E-E-A-T, és miért a bizalom a közepe?
A Google az E-E-A-T betűszóval foglalja össze, mitől megbízható egy tartalom: tapasztalat (Experience), szakértelem (Expertise), tekintély (Authoritativeness) és megbízhatóság (Trust). A Google saját megfogalmazása szerint ezek közül a megbízhatóság a legfontosabb, a többi ezt erősíti, és egy tartalomnak nem kell mindegyiket egyszerre felmutatnia. Az E-E-A-T önmagában nem egyetlen rangsorolási tényező: a Google rendszerei több jel együtteséből következtetnek rá.
A gyakorlatban a Google három kérdéssel teszi mindezt kézzelfoghatóvá: ki készítette a tartalmat, hogyan készült, és miért. Az alábbi ellenőrzőlista ezt a hármat fordítja le konkrét teendőkre, AI-val készült cikkekre szabva.
Ki: szerzői adatok, amelyeket az olvasó keres
Szerzői sor: ahol az olvasó joggal kérdezheti, ki írta a cikket, ott legyen rajta a szerző pontos neve. Egy szakmai blogon ez szinte mindig így van.
Szerzői oldal: a név vezessen egy bemutatkozásra, amely leírja a szerző hátterét és azt, hogy miről ír.
Nem az AI a szerző: a Google szerint az AI szerzőként való feltüntetése nem jó módja annak, hogy jelezd a szerepét a tartalom készítésében.
Hogyan: legyen átlátható a készítés folyamata
Források: minden tényadat mellett legyen ott, honnan származik, lehetőleg az elsődleges forrásra mutató hivatkozással.
Saját tapasztalat: a Google kifejezetten azt kérdezi, mutat-e a tartalom első kézből származó tapasztalatot, például egy termék tényleges használatából. Egy saját mérés, fotó vagy ügyfélpélda többet ér bármilyen összefoglalónál.
AI-jelölés: ha a tartalom nagyrészt automatikusan készült, a Google azt javasolja, hogy mondd el, hogyan és miért használtál AI-t, ott, ahol az olvasó joggal kérdezheti, hogyan készült a tartalom. A jelölés jogi oldaláról, az EU 2026-tól érvényes AI-jelölési szabályairól külön cikkünkben írtunk.
Tényellenőrzés: minden számot és állítást vess össze a forrásával, mielőtt kiküldöd a cikket.
Miért: az olvasónak írj, ne a keresőnek
A Google szerint a „miért” talán a legfontosabb kérdés: a tartalom elsősorban azért készüljön, hogy segítsen az embereknek, és akkor is hasznos legyen, ha az olvasó közvetlenül érkezik az oldaladra. A spam-irányelvek kifejezetten tiltják, hogy sok oldal készüljön hozzáadott érték nélkül, pusztán a rangsor kedvéért.
Egy AI-val írt cikknél ez azt jelenti, hogy a generálás előtt tisztázd, milyen kérdésre ad választ az olvasónak, és mit tesz hozzá ahhoz, ami már elérhető. A keresőoptimalizálás csak ezután következik, de akkor sem maradhat el. Erről részletesen írtunk abban a cikkünkben, amely azt járja körül, miért bukik el az AI-tartalom optimalizálás nélkül.
Gyakori kérdések az EEAT gyakorlatáról
Hogyan bizonyíthatod a saját szakmai tapasztalatodat egy AI-val írt cikkben?
Egészítsd ki a generált szöveget saját esettanulmánnyal, méréssel, fotóval vagy ügyfélpéldával. Ezeket egyetlen forrás-összefoglaló sem tudja pótolni, és a Google kifejezetten az első kézből származó tapasztalatot keresi.
Kell szerzői oldal egy szakmai bloghoz?
A Google ott javasolja a pontos szerzői sort, ahol az olvasó joggal kérdezheti, ki írta a tartalmat. Egy szakmai blogon ez szinte mindig így van, és a szerzői névnek egy rövid bemutatkozásra kell vezetnie.
Rontja a helyezést, ha jelzed az AI használatát?
A Google az AI-jelölést nem a helyezés, hanem az olvasó felől közelíti meg: az útmutatója szerint a készítés módjáról szóló tájékoztatás kontextust ad, ezért ott érdemes, ahol az olvasó joggal kérdezheti, hogyan készült a tartalom.
autocontent.hu szerkesztőség
